DUNA-BUDA
TERVPÁLYÁZAT

 

A tervezési terület – a főváros budai oldalán Duna menti térrészletek láncolata – történeti, kulturális, városképi és funkcionális szempontból meghatározó részét képezi Budapestnek.

A megújítás kapcsán hangsúlyoztuk a kiírás szerinti négy akcióterület (Újlak, Felhévíz, Bem tér és Fő utca, Lágymányos) egymással való kapcsolatát. A közösségi használatra szánt területeket növeltük, új funkciókkal bővítettük a területeket. A minőségi megújítást a kiemelt védettségi helyzetet szem előtt tartva, költséghatékony és fenntartható módon oldottuk meg. A megvalósíthatóság jól ütemezhetősége érdekében a kis léptékű, összefüggő beavatkozásokat hatékonyan soroltuk egymáshoz.

Tervezési koncepciónk a valós igényekre reagál, ugyanakkor maximálisan a megvalósíthatóság keretein belül marad. Kiemelt hangsúlyt kapott a világörökségi terület kritériumainak való megfelelés, költséghatékony beavatkozások létrehozása, a közművek által szabott kötöttségek figyelembe vétele. Nem csak kivitelezhető, hanem kifejezetten kedvezően ütemezhető. A budai alsó rakpart észak-déli közlekedési folyosó szerepe továbbra is biztosítva lesz, a budai felső rakparton a beavatkozások következtében olyan köztérhálózat jön létre, amely a lakosság és a turisták számára egyaránt vonzó alternatívát kínál a part menti tartózkodásra, valamint elősegíti a budai háttérterületek és a folyó–part kapcsolatát.

2017


Tervpályázat, I. díjban részesült


Kiíró: Budapest Város Önkormányzata

Közlekedésmérnök: Ercsényi Balázs (Főmterv)

Hídtervező: Horváth Adrián, Dr. Vígh Attila (Főmterv)

Bútortervező: Maurer-Klimes Ákos (Ivanka)

Látványterv: Kiss János (VR Works)

Területnagyság: 240.000 m2

Hasonló munkák

EUTIN
KERTÉSZETI KIÁLLÍTÁS

 

Németország – Eutin 2016+

Komplex fejlesztés a Nagy Eutini tó környezetében a 2016-os kertészeti kiállításhoz kapcsolódóan

2013


Tervpályázat, megvétel – második kiválasztási körbe jutott pályamű


Kiíró: Stadt Eutin

Tájépítész társtervező: Andreas Bunk (Bunk Landschaftsarchitekten Ingenieure Gutachter, Hamburg)

Látványterv: Kiss János (VR Works)

Területnagyság: 546.200 m2

HASONLÓ MUNKÁK

TATAI MALOM-KERT
ÉS JENŐ-MALOM

 

A tervezési program alapján egy körbekerített, belépőjeggyel látogatható zárt területet szükséges kialakítani. Az Angolkert várossal való kapcsolatának erősítése érdekében azonban az Erzsébet királyné teréről egy gyalogos átközlekedést biztosítunk a Pálmaház irányába. Ezen az útvonalon babakocsival is átjárható sétányt hozunk létre. A sétány kiszélesedésével egy kisebb teresedét alakítunk ki, amely így a bejárat előtti gyülekezőhellyé válik.

A terület főbejárata az új kialakítású átkötő sétányról történik. Itt egy a mai elvárásoknak megfelelő fogadóépületen keresztül juthatnak a látogatók a területre. A vendégek először a volt Kristályfürdő területén sematikus malom-szerkezetekkel ismerkedhetnek meg, amelyek játékos módon mutatják be a szerkezetek működését. Már a bejárattól felsejlik a terület végében a Jenő-malom, amely működő, valós malomszerkezettel fogadja a látogatókat. A terület elhagyása két útvonalon lehetséges; vagy a fogadóépületen keresztül juthatunk az átkötő sétányra és választható a városi vagy angolkerti irány, vagy a Jenő-malom épülete mögötti forgókapun keresztül érkezünk az Angolkertbe.

A legfontosabb térszervező elem a Malom-árok kontúrja, amelyet az eredeti nyomvonalán jelenítünk meg. A jelenlegi tulajdonviszonyok, vízszintek és befogadók nem teszik lehetővé, hogy a teljes hosszon helyreállításra kerüljön az árok, de a kontúrját a burkolatokban, zöldfelületekben is jelezzük. Tekintve, hogy a terület látogatói legnagyobb részt gyerekek lesznek, a medret csökkentett mélységgel (0,6 m) alakítjuk ki. Az árok oldalfalai terméskőből készülnek, a vízszigetelést fólia biztosítja. A mederbe kulé szórás kerül a már elkészült parkrehabilitációhoz hasonlóan.

 Az árokban elhelyezett új szigetre a vízimalmok meghajtó szerkezeteinek (alulcsapott, derékban csapott, felülcsapott, kanalas malom stb.) típusait bemutató szigetet alakítunk ki. A sziget a 17 m széles Malom-árok közepén kapott helyet, amely formailag követi a vízimalmok mellett található kerekeket tartó és vízkormányzást elősegítő szigeteket. A gyerekek ezen a felületen saját maguk emelik a Malom-árokból a kis patakba a vizet, amelyet maguk rekeszthetnek, kormányozhatnak, így hozhatóak működésbe a szerteágazó patakrendszeren a különféle malommeghajtó-szerkezetek. A szigetet és a túlpartot között egyszerű gyalogos fa hidak kötik össze.

A Malom-árok külső éle mentén kicsinyített malom-szerkezetek kerülnek elhelyezésre, amelyek külső megjelenése arányhelyes, mindegyikük kb. 40%-os kicsinyítéssel készül. A kicsinyített malom-szerkezetek a városban is fellelhető malomtípusok (lisztörlő, kalló, fűrész), jól körbejárható leképzései, amelyekkel a gyerekek játékos módon ismerkedhetnek meg. A malom-szerkezeteket a gyerekek szabadon működtethetik, így a kialakítás sematikus, alapvető elvárás a biztonságos látogathatóság. A Malom-árokba térségi összefogás és öntudat erősítésének elemeként a gútai vízimalom is elhelyezésre kerül Az SKHU pályázat keretében.

A fürdő térségében, mivel történeti útvonal nem volt, modern burkolatokat alkalmazunk. A Jenő-malom területén terméskő burkolat kerül kialakításra. A helyenként jelentős szintkülönbségek áthidalására terméskő támfalakat alkalmazunk. A hátsó, gazdasági bejáraton keresztül a területen lévő mindkét épület elérhető kisteherautóval. A lakóépületek privát szféráját pallókerítéssel takarjuk, amely elé buja növényzetet telepítünk.

2016-2017


Környezetrendezési koncepcióterv


Megbízó: Tata Város Önkormányzata

Építész: B. Szabó Vera, Korda Péter (XYZ DesignLabor Kft.)

Területnagyság: 6.320 m2

Hasonló munkák