img

OBERHAFEN – EGY VASÚTI PÁLYAUDVAR ÚJRAÉLESZTÉSE

 

Az eredetileg bontásra ítélt vasúti csarnoképület, a Gleishalle az egész Oberhafen negyed és a környező városrész részlegesen fedett fórumává válik. A jelenlegi peronok felületét számolva a csarnok mintegy 3600 fő befogadására alkalmas tér.

A pályaudvar hosszanti és keresztirányú peronjai nyílt, többfunkciós területekként maradnak fenn, és helyszínt biztosítanak ünnepségek, rendezvények, előadások és találkozóhelyek számára. Szükség esetén ezeknek a peronoknak a felülete a vágányágyak felett mobil fadobozokkal és hidakkal megnövelhető, összeköthető.

A középső vágányágyon görgethető pavilonok és platformok idézik meg az egykori tehervagonok nyújtotta hangulatot. Ezekben a pavilonokban, illetve platformokon időszakos vagy akár tartós kiállítások, információs pontok, találkozási és kommunikációs helyek, kávézók és kis standok rendezhetők be. A süllyesztett ülőrendszerek lehetőséget biztosítanak a kötetlen találkozásoknak, pihenésnek és beszélgetésnek.

A két oldalsó vágányágyon zöldfelületek és városi kertek jönnek létre az Oberhafen negyedben élők számára. Ide akár át lehet helyezni a Lohsepark területén található ideiglenes városi kertet. Ezekben az oldalsó kertrészletekben a felhalmozódó csapadékvíz összegyűjtésre kerül, amely így alkalmas a növények öntözésére. A felesleges víz a vízáteresztő talajrétegeken keresztül elszivárog, vagy a szomszédos felszíni vizekbe jut.

2016

Tanulmányterv

Tájépítész társtervező: Andreas Bunk (Bunk Landschaftsarchitekten Ingenieure Gutachter, Hamburg)

Nyitókép:

URBAN ARCHITECTURE Hamburg

Területnagyság: 6 500 m2

 

Hasonló munkák

PAKSI UTCÁK

 

A tervezés célja a területek esztétikai és funkcionális színvonalának emelése, rendezett közterületek kialakítása. Terveinkben egységes burkolati és zöldfelületi rendszert mutatunk be, melyek stílusukban illeszkednek a településen már megvalósult, hasonló utca-felújítási projektekhez, így szerves egységet képezve azokkal. Ahol a terület szélessége és a tervezett közművek nyomvonala lehetővé teszi, ott törekedtünk minél nagyobb, összefüggő zöldfelületek, adott esetben fasorok kialakítására, szem előtt tartva az ingatlanok kényelmes megközelíthetőségét.

2013-2014


Környezetrendezési kiviteli terv


Megrendelő: Paks Város Önkormányzata

Generáltervező: Zahora Kft.

HASONLÓ MUNKÁK

BUDAI FONÓDÓ VILLAMOSHÁLÓZAT

 

A 2015-ös év legnagyobb fővárosi beruházása a budai fonódó villamoshálózat kialakítása volt. A projekt célja a több évtizede hiányzó Észak- és Dél-Buda közötti közlekedési kapcsolat megteremtése volt. A korábbi 17-es villamos helyett összesen három villamosjárat: a 19-es, a 41-es és a 61-es közlekedik a Bécsi úton és a Frankel Leó utcában. A beruházás azért kapta a „fonódó” nevet, mert a Marhit híd alatt a két sínpár közvetlen egymás mellé kerül, mintegy összefonódik.

A villamospálya több tér mellet is elhalad, amelyek a projekt keretében szintén felújításra, illetve átalakításra kerültek. Tervezőirodánk tervei alapján valósult meg a Bem rakpart, a Germanus Gyula park déli része, a Frankel Leó utca eleje, a Frankel és Török utca közötti teresedés, a Zsigmond tér, továbbá a Zsigmond tér és a Nagyszombat utca közötti komplex környezetrendezés.

A közterek és a peronok felújításával egységes arculat alakult ki, amely várhatóan alapja lesz a hasonló fővárosi közlekedési beruházásoknak. A budai fonódó villamoshálózat megteremtésével nem csupán a közlekedés lett praktikusabb és gyorsabb, hanem megújult közterekkel gazdagodott Buda.

2014-2015


Környezetrendezési kiviteli terv


Megbízó: Budapesti Közlekedési Központ

Generáltervező: Főmterv Zrt.

Látványterv: Kiss János (VR Works)

Területnagyság: 30 000 m2

Bekerülési költség: 520 millió Ft

HASONLÓ MUNKÁK

BUDAPEST, M4 METRÓ ZÖLDFELÜLETEI

 

Budapest új metróvonalának első szakasza Dél-Budát köti össze a városközponttal. A két végpont között a város életében fontos szerepet játszó tereket, közlekedési csomópontokat érint. 2003-ban a 4-es metró beruházás során előrehozott felszínrendezések készültek a budai oldalon, amelyek figyelembe vették a későbbi metró kialakítását.

Kosztolányi Dezső tér (ZKT) – A kör alaprajzú tér a Feneketlen tó felé nyitott. Ezt a városi kompozíciót adottságként használva a tér alkotóelemeinek rendezésével, a szabályos körforma került kiemelésre. Íves támfalak között kiemelt gyepfelületek készültek, előttük ívesen futó sétánnyal.

Móricz Zsigmond körtér (KKT) – A ’Gomba’ körüli területen az épülethez kapcsolódóan alakultak ki a zöldfelületek. Az íves lakóépület előtti járda mellé alacsony, kis koronájú fákból álló fasor került. A tervezett út másik oldalán 45 cm-re kiemelt díszes növénykazetták találhatók.

Bartók Béla út (ZKT) – A tervezés alapvető célja a Bartók Béla út rehabilitációja és egy városi sétány kialakítása volt, a meglévő fasor megőrzésével és kiegészítésével.

Szent Gellért tér (ZKT) – A villamos tengelyének elhúzását az indokolta, hogy egy későbbi rakparti villamos nyomvonalát tartották fő tervezési szempontnak. Fontos irányelv volt, hogy a szálloda előtt rendezett tér alakuljon ki.

Fővám tér (ZKT) – Kétoldali kerékpársáv létesült a Fővám tér – Vámház körút – Kálvin tér – Múzeum körút útvonalon az Astoriáig. A Budapesti Corvinus Egyetem körülötti zöldfelületeket a metró felszíni berendezéseinek tükrében alakítottuk ki, meghatározó hársfasort telepítve a promenádra és az egyetem mellé.

Vámház körút (KKT) – Újratelepítésre került a korábban létező, körúton végig megjelenő fasor az út két oldalán, kerek faveremrácsokba ültetve, a földfelszíntől lefele elhelyezett közművédő gyűrű beépítésével. A járdaburkolatok a Kálvin térrel megegyezően egyedileg gyártott „K” kövekből és ugyanolyan megjelenésű kiskockakövekből készültek.

Múzeum körút (KKT) – A Múzeum körút teljes átépítése során az útpálya szélességének csökkenésével a járdák kiszélesedtek. A meglévő fasor kiegészítésre került, a fák kerek és U alakú faveremrácsokba kerültek. A járdaburkolat a Vámház körúthoz hasonlóan „K” kőből készült.

 

2000-2008


Környezetrendezési- (KKT) és zöldfelületi kiviteli tervek (ZKT)


Megbízó: DBR Metró Projekt Igazgatóság

Generáltervező: Főmterv Zrt.

Területnagyság: 26 000 m2

Bekerülési költség: 215 millió Ft

HASONLÓ MUNKÁK

BUDAPEST, 1-ES VILLAMOSVONAL

 

Az 1-es villamos vonal tervezési feladata három szakaszra tagolódott:

I. szakasz: 1-es villamos átépítése Vörösvári út - Kerepesi út között

Feladat: a villamos pálya felújítása és megállóhely átépítési munkák akadálymentesség biztosításával, a jelenlegi nyomvonal alapján, zöldfelületek létesítésével és fatelepítéssel.

II. szakasz: 1-es villamos peronok átépítése Kerepesi út - Lágymányosi híd pesti hídfő között

Feladat: a megállóhelyek átépítése akadálymentesség biztosításával, zöldfelületek létesítésével és fatelepítéssel.

III. szakasz: 1-es villamos meghosszabbítása a Budafoki útig

Feladat: új villamos pálya kiépítése a megállóhelyek akadálymentes kialakításával, zöldfelületek létesítésével és fatelepítéssel.

2006-2008


Engedélyezési terv -
zöldfelületrendezési tervek


Megbízó: Budapest Főváros Önkormányzata

Generáltervező: Főmterv Zrt.

Területnagyság: 10 000 m sínpálya

HASONLÓ MUNKÁK

BUDAPEST, 2-ES VILLAMOSVONAL

A 2-es villamos a Duna mellett párhuzamosan a pesti rakparton halad a Jászai Mari tértől a Közvágóhídig. A vonal egyedi adottságokkal rendelkező villamos vonal, mind turisztikai, mind utasforgalmi szempontból. Számos, idegenforgalom szempontjából kiemelt helyszínt érint (Duna-korzó, Lánchíd térsége, Országház). A budapesti Duna part arculatához szervesen hozzátartozik, nem véletlenül került a világ tíz legszebb villamos vonalai közé.

A vonal rekonstrukciójának, fejlesztésének célja a budapesti közösségi közlekedés akadálymentességének javítása, ezzel párhuzamosan a szolgáltatási színvonal emelése mellett a közösségi közlekedés munkamegosztásban tapasztalható térvesztésének lassítása, hosszú távon a részarány stabilizálása. Mindez olyan műszaki tartalmú fejlesztés részletes meghatározásával, megtervezésével, melynek megvalósíthatósága gazdaságos és megfelelő feltételekkel hosszú távon finanszírozható.

2014-2015


Kiviteli terv -
zöldfelületrendezési tervek


Megbízó: BKK Zrt.

Generáltervező: Főmterv Zrt.

Területnagyság: 3 333 (4 244) m sínpálya

HASONLÓ MUNKÁK

GYORSFORGALMI UTAK

 

Az út- és vasútfásítást korszerűen csak a tájrendezés keretében lehet meg­oldani. A fásítás ugyanis az út tartozéka és egyúttal a környező tájjal való össze­kapcsolás eszköze. A fásításnak az útépítés során megzavart tájharmóniát úgy kell visszaállítania, hogy egyben az optikai vezetést, a közlekedésbiztonságot, a zajtompítást és az esztétikai hatást is biztosítsa az utakon közlekedők érdekében.

Gyorsforgalmi utak: M2, M3, M6, M8, M60, M86.

Főutak: 8-as út, 10-es út, 33-as út, 62-es út.

2008-2015


Generáltervező: Főmterv Zrt.

Területnagyság: 220 km útpálya

HASONLÓ MUNKÁK