GOMBA KÖZSÉG, TELEPÜLÉSKÖZPONT

A tervezési folyamat során olyan közhasználatú köz- és magánterületek kialakítása volt a célunk, melyek együttesen képesek kialakítani Gomba társadalmi, kulturális központját, kiszolgálják a felmerülő igényeket, ugyanakkor nemcsak funkcionálisan, de esztétikailag is megállják a helyüket. A terület rendezésével elérhető, hogy a település arculatát egyértelműen meghatározó műemléki védettségű épületek méltó környezetet kapjanak, a település lakóinak és az idelátogatóknak pedig olyan életteret teremtsünk, mely a mindennapi élet lebonyolítása mellett a közösségi életnek is helyszíne lehet, erősítve ezzel a község identitását, az érzelmi kötődés kialakulását.

2012-ben készült el a kiviteli tervdokumentáció a terület egy kiemelt részére, a Szemők Balázs térre, melyet a tervek alapján meg is építettek. Az újonnan épülő tér kialakításánál alapvető fontosságú volt, hogy szervesen illeszkedjen a faluképbe, valamint az új funkciók számára megfelelően használható, esztétikus teret biztosítson. A cél az volt, hogy az épület-felújítások után kialakuló, három oldalról határoló esztétikus térfalak közé ékelődő Szemők Balázs tér a település minden korosztálya számára használható és szerethető legyen.

2010-2012

---

Koncepcióterv

---

Megbízó: Gomba Község Önkormányzata

Területnagyság: 59 400 m2

HASONLÓ MUNKÁK

VÁROSLIGET, MÚZEUMI NEGYED

Heinrich Nebbien német tájépítész pesti népkertjét, a Városligetet méltatói olyan jeles parkokhoz hasonlították, mint a londoni Regent’s Park, a müncheni Englischer Garten, a berlini Tiergarten és a New York-i Central Park. Túlzottan hízelgő ez, ha a Liget mai arcára gondolunk. Nebbien szándéka szerint a park a pihenés, a találkozás, a tanítás, a nevelés, a parádé, a versenyek, a táncos alkalmak és mindenféle szórakozás helyszíne. Ma sem várnánk el többet a Ligettől.

A Múzeumi Negyed elhelyezése során nem hagyhattuk figyelmen kívül az idén 200 éves Városliget történelmi múltját és jelentőségét. Sőt, legfőbb támpontunk az 1813-ban fogant bejárati motívum, – amely az egykori terv markánsan fennmaradt eleme – a Rondó volt. A koncentrikus körökből álló Rondó a park egyetlen geometrikus formája, amely átmenetet képez a szabályos városi szövet és a tájképi park lendületes vonalai között.

A Liget tervezésének alapfelvetései, hogy a parknak lehetőségeket, pluralitást és heterogenitást kell biztosítania, mivel karakterénél fogva egy szabadtér állandó változásban és fejlődésben van. Számtalan folyamat alakítja a parkot; gyerekek, fiatalok, szülők, felnőttek és idősek szokásai és igényei. A park mindenki számára hozzáférhető 0-99 éves korig, egyénileg, családosan és csoportosan; sokrétűen használható interkultúrális, generációkat átfogó tér. A Liget meglep, inspirál, kíváncsivá tesz, képez; ugyanakkor megváltoztatható és idomulni képes. 

2013

---

Ötletpályázat, kiemelt megvételben részesült

---

Kiíró: Szépművészeti Múzeum

Építész: Noll Márton (M-Teampannon)

Közlekedésmérnök: Ercsényi Balázs (Főmterv)

Látványterv: Kiss János (VR Works)

Területnagyság: 982 050 m2

HASONLÓ MUNKÁK