TATAI MALOM-KERT ÉS JENŐ-MALOM

A tervezési program alapján a történeti kert védettségű Angolkertben, a tatai Malom-árok első malmának környezetében egy körbekerített, belépőjeggyel látogatható zárt területet szükséges kialakítani, amely a városban korábban működő malmokat hivatott bemutatni. Az Angolkert várossal való kapcsolatának erősítése érdekében azonban az Erzsébet királyné teréről egy gyalogos átközlekedést biztosítunk a Pálmaház irányába. Ezen az útvonalon babakocsival is átjárható sétányt hozunk létre. A sétány kiszélesedésével egy kisebb teresedét alakítunk ki, amely így a bejárat előtti gyülekezőhellyé válik.

A terület főbejárata az új kialakítású átkötő sétányról történik. Itt egy a mai elvárásoknak megfelelő fogadóépületen keresztül juthatnak a látogatók a területre. A vendégek először a volt Kristályfürdő területén sematikus malom-szerkezetekkel ismerkedhetnek meg, amelyek játékos módon mutatják be a szerkezetek működését. Már a bejárattól felsejlik a terület végében a Jenő-malom, amely működő, valós malomszerkezettel fogadja a látogatókat. A terület elhagyása két útvonalon lehetséges; vagy a fogadóépületen keresztül juthatunk az átkötő sétányra és választható a városi vagy angolkerti irány, vagy a Jenő-malom épülete mögötti forgókapun keresztül érkezünk az Angolkertbe.

A legfontosabb térszervező elem a Malom-árok kontúrja, amelyet az eredeti nyomvonalán jelenítünk meg. A jelenlegi tulajdonviszonyok, vízszintek és befogadók nem teszik lehetővé, hogy a teljes hosszon helyreállításra kerüljön az árok, de a kontúrját a burkolatokban, zöldfelületekben is jelezzük. Tekintve, hogy a terület látogatói legnagyobb részt gyerekek lesznek, a medret csökkentett mélységgel (0,6 m) alakítjuk ki. Az árok oldalfalai terméskőből készülnek, a vízszigetelést fólia biztosítja. A mederbe kulé szórás kerül a már elkészült parkrehabilitációhoz hasonlóan.

Az árokban elhelyezett új szigetre a vízimalmok meghajtó szerkezeteinek (alulcsapott, derékban csapott, felülcsapott, kanalas malom stb.) típusait bemutató szigetet alakítunk ki. A sziget a 17 m széles Malom-árok közepén kapott helyet, amelynek formája megidézi az egyéb vízimalmok mellett található, kerekeket tartó és vízkormányzást segítő szigeteket. A gyerekek ezen a felületen saját maguk emelik a Malom-árokból a kis patakba a vizet, amelyet maguk rekeszthetnek, kormányozhatnak, így hozhatóak működésbe a szerteágazó patakrendszeren a különféle malommeghajtó-szerkezetek. A szigetet és a túlpartot gyalogos hidak kötik össze.

A Malom-árok külső éle mentén kicsinyített malom-szerkezetek kerülnek elhelyezésre, amelyek külső megjelenése arányhelyes, mindegyikük kb. 40%-os kicsinyítéssel készül. A kicsinyített malom-szerkezetek a városban is fellelhető malomtípusok (lisztörlő, kalló, fűrész), jól körbejárható leképzései, amelyekkel a gyerekek játékos módon ismerkedhetnek meg. A malom-szerkezeteket a gyerekek szabadon működtethetik, így a kialakítás sematikus, alapvető elvárás a biztonságos látogathatóság. A Malom-árokba térségi összefogás és öntudat erősítésének elemeként a gútai vízimalom is elhelyezésre kerül Az SKHU pályázat keretében.

A gyalogos felületeken zömében a történeti kertre jellemző szórt burkolatokat alkalmazunk. A Jenő-malom területén szilárd burkolat kerül kialakításra. A helyenként jelentős szintkülönbségek áthidalására terméskő támfalakat alkalmazunk. A hátsó, gazdasági bejáraton keresztül a területen lévő mindkét épület elérhető kisteherautóval. A lakóépületek privát szféráját pallókerítéssel takarjuk, amely elé dús növényzetet telepítünk.

A kivitelezési munkák 2021 novemberében kezdődtek meg, az ünnepélyes átadóra és megnyitóra 2023. júniusában került sor.

Tájépítészeti Nívódíj 2023

Turizmus, vendéglátás kertépítészeti projektjei kategória nyertese

2016-2023

Környezetrendezési terv

Megbízó: Tata Város Önkormányzata

Projektvezető: Lakos Zsuzsanna

Jenő-malom, fogadóépület építész: B. Szabó Vera (XYZ DesignLabor Kft.)

Vízrendezés: Petkovicsné Kiss Györgyi (CityTERV Kft.)

Kerttörténet: Sylvester Edina

Építéstörténet: Héczey-Markó Ágnes

Régészet: Rácz Miklós

Malom-szerkezetek: Kocsis Csaba (Ilona-malom Műhely Kft.)

Vízgépészet: Szűcs Sándor (Ganzhydro Kft.)

Tartószerkezet: Pesta László, Márton Béla

Épületgépészet: Pilz Norbert (Kipterv Kft.)

Elektromos terv: Nagy Julietta, László Erzsébet, Papp István (Kipterv Kft.)

Tűzvédelem: Décsi György (Fire Eng Kft.)

Malomszakértő: Balázs György

Műszaki Ellenőr: Komjáti Gergely

Épület kivitelező: Brasch András, Bánhegyi Attila (Szabó és Társa Belsőépítészeti Kft.)

Szabadtér kivitelező: Iván Antal, Pap Balázs (Extreme-Park Környezetépítő Kft.)

Területnagyság: 6.320 m2

Hasonló munkák

RAK-PARK MEGÚJULÓ DUNA-PARTOK

Tervezőstúdiónk a Budapesti Főváros Önkormányzata megbízásából tervezi a RAK-PARK – A pesti belvárosi Duna-part Kossuth tér – Fővám tér közötti szakaszának komplex megújítása projekt megvalósításához szükséges terveket.

A projekt célja, hogy a jelenlegi, kaotikus állapot (töredezett burkolatok, esetlegesen elhelyezett korlátok, önkényesen kihelyezett reklámtáblák, gépkocsi-parkolók és hulladéktárolók) megszüntetésével és a közterületek megújításával egységes arculatú, jól használható Duna-parti közterület-hálózat jöjjön létre.

A tervpályázat eredményeként, valamint a tervezési kooperációk során az alábbi legfontosabb igények, elvárások fogalmazódtak meg a rakpart kialakításával kapcsolatban:

• rakpart szakaszolása a használat, városképi és -szerkezeti adottságok, partkialakítás alapján,

• Duna-parti panoráma megőrzése, hangsúlyozása,

• parti sáv elérhetőségének, megközelíthetőségének javítása,

• rugalmasan alakítható forgalmi rendszer létrehozása,

• gyalogos és kerékpáros közlekedés igényeinek kiszolgálása,

• történelmi kialakításon alapuló tér- és parti zóna kidolgozása,

• új burkolati rendszer alkalmazása,

• zöldfelületek bővítése.

A tervezési területet a tervpályázat szerint is három különféle arculatú és funkciójú területrészre osztottuk. Az id. Antall József rakparton a jelenlegi adottságok alapján egy folyóparti intenzív és reprezentatív zöldfelület kerül kialakításra. A vízpart mellett jön létre az átmenő sétány, amelyet egy széles zöldfelület határol le a közúttól. A Jane Haining rakpart urbánus parti sáv, akár a régi rakpart, burkolt dominanciával, helyenként árnyékot adó facsoportokkal. A Belgrád rakparton a Nemzetközi Hajóállomás épületein megszűnik a parkolás, azokat vendéglátó felületként alakítjuk ki. Ezen a szakaszon vízközeli szolgáltató zónát alakítunk ki, ahol kávézók és éttermek elhelyezését biztosítjuk, ami mellett a szállodahajók kikötési lehetősége továbbra is megmarad.

2016-2018

---

Engedélyezési terv

---

Kiíró: Budapest Főváros Önkormányzata

Alvállalkozók:

Főmterv Zrt.

Human Construct Tervező és Szaktanácsadó Kft.

Modern Építészetért Nonprofit Kft.

Dóm Építészműterem Kft.

VR Works Kft.

Területnagyság: 85 825 m2

HASONLÓ MUNKÁK

SZÉCHENYI ISTVÁN TÉR

BUDAPEST – A SZÉCHENYI LÁNCHÍDHOZ ÉS A BUDAI VÁRALAGÚTHOZ KAPCSOLÓDÓ KÖZTERÜLETEK REKONSTRUKCIÓJA ÉS FEJLESZTÉSE

A Széchenyi tér áttervezése során alapvető elvárás volt, hogy a történelmi örökség és a meglévő, értékes zöldfelületi, kultúrtörténeti és építészeti adottságok figyelembevételével a jelenlegi közlekedési struktúra átrendezésével, új, egységes arculatú emblematikus köztér jöjjön létre. Az új köztéri struktúrában a zöldfelület továbbra is jelentős hangsúllyal bír, a gyalogos átközlekedés és tartózkodás pedig új, magas színvonalú minőségi szintet érhet el.

A Széchenyi István tér átformálása a történeti térképek alapján készült: az 1908 körüli három zöldfelületi folt került megjelenítésre az új térrendszerben is, a Zrínyi és a Mérleg utca tengelye pedig átvezetésre kerül a Széchenyi Lánchíd irányába. A tér kialakítása a határoló öt jelentős épülettömb ritmusát tükrözi: ennek megfelelően az Akadémia előtt jelentős burkolt felület alakul ki, a Roosevelt irodaház, a Gresham palota és a Belügyminisztérium előtt egy-egy kisebb zöldfelület-folt jön létre. A Lánchíd előtt is burkolt terület alakul ki, amely hosszú ülőfelülettel zárul. A Széchenyi Lánchídra vezető közlekedési útvonal által generált aszimmetriát a híd északi oldalán, a Zrínyi utca tengelyében egy vízjáték ellenpontozza. A fő tervezési irányelveket a 2015-ben tervpályázaton I. helyezést nyert pályaművünk rögzítette, a jelen tervezési diszpozíció alapján a pályázati munkához képest a zöldfelületek jelentős növelését értük el.

A téren a forgalmi rend átalakítása miatt lehetőség nyílik a gyalogos felületek arányának növelésére, melyek színvonalas utcabútorokkal ellátva, továbbá jelentősen fásítva nem csupán a gyalogos áthaladást könnyítik meg, hanem kellemes tartózkodóhellyé válnak. A két térszervező műalkotás – Gróf Széchenyi István és Deák Ferenc szobra – változatlanul helyben marad a gyepfelületben. A téren a korábbi gépjármű közlekedési peremterületeken fasorok, facsoportok telepítése történik, az eredeti kiterjedt gyepfelületeket díszes virágágyakkal egészülnek ki. A burkolt felületeken a fatelepítés nagyméretű speciális ültetőgödörbe történik, amelyekben a gyalogos felületekre hullott csapadékvíz is bevezetésre kerül.

Funkcionális elrendezés szempontjából a tér két térrészlettel bővül, melyek a gépjárműforgalom alól felszabaduló területeken kapnak helyet: az egyik az MTA homlokzata előtti ünnepélyes teresedés, a másik a Lánchíd előterében kialakult gyalogos terület, amely a nemzeti jelképeinek: a Lánchíd és a várnegyed látványkapcsolata miatt országos jelentőségű lokáció.

2023

---

Környezetrendezési engedélyezési terv

---

Megbízó: Budapest Közlekedési Központ Zrt.

Konzorciumi partner : Főmterv Zrt. (útterv, forgalomtechnika, közműterv, világítási terv)

Tájépítész tervező: Korzó Tervezési Stúdió Kft.

Vízgépészet: Ganz HYDRO Kft.

Látványterv: Kiss János (VR Works)

Területnagyság: 3600 m2

HASONLÓ MUNKÁK

CLARK ÁDÁM TÉR

BUDAPEST – A SZÉCHENYI LÁNCHÍDHOZ ÉS A BUDAI VÁRALAGÚTHOZ KAPCSOLÓDÓ KÖZTERÜLETEK REKONSTRUKCIÓJA ÉS FEJLESZTÉSE

A projekt célja, hogy a történelmi örökség és a meglévő adottságok figyelembevételével a jelenlegi közlekedési struktúra átrendezésével, új zöldfelületek kialakításával és a közterületek megújításával egységes arculatú, a szomszédos területekkel harmonizáló, vegyes forgalmú közlekedési csomópont jöjjön létre.

A körfogalom és környezetének kialakításában fokozott hangsúlyt kapott – a Lánchíd és az Alagút alkotta tengelyvonal mentén – a szimmetrikus téralakításra. Fenti szimmetriát erősítik a Lánchíd torkolatánál elhelyezett kandeláberek és fásított, biodiverz virágágyások, továbbá az Alagút utcában a kétoldali fatelepítés.

A körforgalom eredetileg 40 m átmérőjű közepe 21 méterre csökkent, melynek az új reprezentatív virágágyása a Mátyás-templom rózsaablakának mintázatát idézi. A körforgalom területének csökkentése által megnövekedett a gyalogos felületek aránya, melyek új ülőhelyekkel ellátva, évelőkkel és fákkal betelepítve immár közlekedési szerepükön túl pihenő funkciót is betöltenek.

A Budavári Sikló fogadóterének megújításánál elsődleges cél volt, hogy a tér ne csupán áthaladásra szolgáljon, hanem hosszabb tartózkodásra is csábítson. Ennek érdekében a területen árnyékot adó fák, leülésre alkalmas támfallal körülvett növényágyások, kényelmes utcabútorok, párásító berendezések, illetve a meglévőkkel azonos típusú kandeláberek kapnak helyet.

A fogadótér területe erőteljesen lejt a körforgalom irányába. Az eredeti terepviszonyok minimális megváltoztatásával a burkolatról a vizet a favermek felé vezetjük, biztosítva ezzel a telepített fák vízellátását (SFR).

A Lánchíd utca jelen tervezéssel érintett szakasza mintegy befejező eleme a korábban felújított Lánchíd utcának, amely egyben összeköttetést is biztosít a Clark Ádám térrel, illetve közvetve a Fő utcával. Az utca keleti oldalán meglévő MOL Bubi állomás és rollerpont változatlanul a helyén marad. Az utcaszakasz teljes hosszán kétoldali fasor létesül, a Stockholm módszerrel telepített fasor egyedeihez rácsos folyókákkal vezetjük a gyalogos felületekről összegyűjtött csapadékvizet.

2023

---

Környezetrendezési engedélyezési terv

---

Megbízó: Budapest Közlekedési Központ Zrt.

Konzorciumi partner : Főmterv Zrt. (útterv, forgalomtechnika, közműterv, világítási terv)

Tájépítész tervező: Korzó Tervezési Stúdió Kft.

Vízgépészet: Ganz HYDRO Kft.

Látványterv: Kiss János (VR Works)

Területnagyság: 9500 m2

HASONLÓ MUNKÁK

DUNA-BUDA, BUDAI DUNA-PART MEGÚJÍTÁSA

Tervezőirodánk Budapest Főváros Önkormányzata megbízásából készítette el a Duna-Buda, a budai belvárosi Duna-part megújítása című projekt koncepció- és engedélyezési terveit.

A tervezés célja a főváros budai oldalán, a Duna menti, leromlott állapotú térrészletek felújítása, egy átlátható és igényes közterület-lánc kialakítása.

A tervezési terület három alegységből épül fel: A Felhévíz a legnagyobb zöldfelülettel rendelkező egység, ahol a zöldfelületek megtartásával és megfiatalításával, illetve a különböző funkciók és közlekedési irányok racionalizálásával átlátható, vonzó park alakulhat ki a Margit-híd lábánál. A Bem József téren a forgalmi rendszer átalakításával egybefüggő, gyalogosbarát köztér jöhet létre, míg a Fő utcában a parkolás rendezése egységes fasor telepítését és a gyalogos felületek felértékelését teszi lehetővé.

A tervezés során fontos szempont volt a világörökségi kritériumoknak való megfelelés, illetve olyan kortárs megoldások kiválasztása, melyek segítségével egy ütemezetten megvalósítható beruházás jöhet létre.

2018-2020

---

Engedélyezési terv

---

Megbízó: Budapest Város Önkormányzata

Organizáció: Főmterv Zrt.

Vízgépészet: Ganz HYDRO Kft.

Gázellátás: Gázláng Kft.

Közműterv: KÉSZ Kft.

Útterv: Mikroline Kft.

Építéstörténeti kutatás: Rácz Miklós

Elektromos terv: TETRA-COM Kft.

Világörökségi HT.: Urban-lis Kft.

Látványterv: VR Works Kft.

Területnagyság: 87 000 m2

Hasonló munkák

ÜBERLINGEN KERTÉSZETI KIÁLLÍTÁS

A kertészeti kiállítási területek alapvető felépítését a nagyvonalú, egységes part menti sáv határozza meg, amely a város különféle elemeit és szabadtereit köti össze, emellett kapcsolatot teremt a város és a Boden-tó között. A helyszínen változatos játék-, mozgási-, rekreációs-, kommunikációs- és gasztronómiai attrakciók válnak elérhetővé. A partszakasz a kerékpáros- és túrahálózat szerves része, számos turisztikai látványossággal rendelkezik. A tervezési terület a nyugati parkosított tóparttól a keleti városi térig terjed.

A part menti sétány nyugaton, a Sylvester-kápolna környezetében kezdődik. Laza facsoportok között kilátás nyílik a tóra emelt stégre, megteremtve a két helyszín közötti vizuális kapcsolatot. A terület történelmi és szakrális jelentősége miatt maga a lokális beavatkozás és a berendezés is nagyon visszafogott. A facsoportok alatt húzódó pázsitfelületek a helyi lakosokat és a látogatókat csendes pihenésre csábítják.

A kemping felszámolásra kerül a Sylvester-kápolna környezetéből, hogy a tó mentén egy széles, közösségi használatú térsáv alakulhasson ki.

Az Überlingen Therme vasúti állomás és a csónakkikötő között új útvonal állítja helyre a vasút és a Boden-tó közötti közlekedési kapcsolatot; itt található a kertkiállítás egyik fő bejárata. A burkolt felület közvetlenül az állomás épületétől a Bodeni-tó kikötőjéig vezet. Teljes hosszában teherbíró, így szükség esetén jármű forgalom számára is rendelkezésre bocsátható.

A parti sétány vonalán kortárs kialakítású zöldterek és terek biztosítják a kapcsolatot a város és a tó között, megőrizve a meglévő struktúrákat és útvonalakat. A zöldterületek mérete, alakja nem módosul.

A belvárosi szabadterek intenzívebb használtra készülnek, a növényalkalmazás is városi hangulatnak megfelelő: nyírt fákból készült „tető” védi a gyalogosokat a naptól, a széltől és az időjárástól, anélkül, hogy eltakarná a tóra nyíló kilátást. A városból a tóhoz középkori környezeten át vezet az út. Míg az utcák és terek történelmi burkolatait gránit kockakő alkotja, addig a parti sétánya a modernitást helyezi előtérbe letisztult, sima felületű gránit lapburkolatok formájában. Ez a kortárs megjelenés a sétányt teljes hosszában egységbe foglalja. A sima felületű gránitlapok kedvezőbbek a járókelők és kerékpárosok, különösen a mozgásukban korlátozottak számára.

A Mantelhafen (egykori kikötői öböl) meglévő támfalai megőrzésre kerülnek. A félsziget nyugati bejáratához tervezett úszó pontonok hozzáférést biztosítanak a Boden-tó ingadozó vízszintjéhez.

A kikötő központi része széles lépcsősorként került kialakításra, amely megkönnyíti a vízhez való lejutást. A látogatók a víz mellett a nyírt fák lombja alatt ülhetnek és élhetik át a kikötő nyüzsgését. A hajótulajdonosok ezen a részen könnyen juthatnak fel hajóikra. A kikötő szerkezeti kialakításából fakadóan követni tudja a Boden-tó vízszintjének szezonális ingadozásait.

2012

---

Tervpályázat

---

Kiíró: Stadt Überlingen

Tájépítész társtervező: Andreas Bunk (Bunk Landschaftsarchitekten Ingenieure Gutachter, Hamburg)

Építész: Dajka Péter, Berecz Dániel (Puhl Architects)

Közlekedésmérnök: Ercsényi Balázs (Főmterv)

Területnagyság: 142 500 m2

HASONLÓ MUNKÁK

Pfaffenhofen KERTÉSZETI KIÁLLÍTÁS

A tervpályázat célja a 2019-ben megrendezésre kerülő, Ilm folyó menti kertészeti kiállítás időszakos és végleges létesítményeinek megtervezése.

 Az Ilm folyót kísérő vízparti vegetáció és partvonal a természetes folyami dinamikák nyomán alakult ki. A folyó környezetét a városi-, közlekedési- és egyéb használati struktúrák is alakították.

Az egyes szakaszok tervezési intenzitása eltérő. Északról dél felé haladva a tervezés egyre intenzívebbé válik, amikor is az Ilm folyó fejlesztési területei összefonódnak a természetes park- és kertkompozíciókkal, amelyek egyedi jelleget kölcsönöznek Pfaffenhofen városának.

A sport- és szabadidőpark területén rehabilitált vízparti táj alakul ki. A városi malom ifjúsági szállássá és egyben természetvédelmi iskolává változik, amely a gyermekek, a fiatalok és minden érdeklődő számára átfogó ismereteket nyújthat a folyómenti ökológiai rendszerekről. A Volksfestplatz továbbra is fesztiválhelyszínként használható. A Bürgerpark városi parkká válik, számos értékes szabadtéri funkcióval (gasztronómia, találkozóhely, játszótér, gyep és virágos rét). A Bürgerparkban új lakónegyed épül, melyet az energia- és erőforrás takarékos életmód koncepciója hívott életre. Az “Ilm-szigeten" a belváros belsejében vízközeli terület alakul ki, mely a belváros irányába nyílik, egyfajta városi, kulturális agoraként. A „Békaherceg” játszótér megmarad a tó közelében. Az óvodai területen a meglévő öreg fák erdei biotópot képviselnek, "manótanya" hangulatát keltő játszófelülettel. Az "Arlmühle"-nél a kis "malmászok" megtapasztalhatják, megismerkedhetnek a víz energiájával, erejével, dinamikájával.

Magának a kertészeti kiállításnak a vezérmotívuma tehát a táj és a város adottságainak, igényeinek és változásának kifejezése. A völgy fő szervező ereje az Ilm, mely minden kapcsolódó elemet egységbe foglal. Itt a természet, a kertek, a fenntarthatóság, a hagyomány és a város fogalma eggyé válik, és mindegyike a vízhez kötődik. A kertészeti kiállítás alatt buszjárat üzemeltethető a kistérségek között. Az Ilm mindkét partján található kertbemutató és annak szekciói gyalogosan is elérhetőek.

2012

---

Tervpályázat

---

Kiíró: Natur in Pfaffenhofen a.d. Ilm 2017 GmBH

Tájépítész társtervező: Michael Heintze landschaftDrei ingenieure + landschaftsarchitekten, Konstanz

Építész: Marc-Olivier Mathez Architekt ETH, Hambrug

Területnagyság: 71 000 m2

HASONLÓ MUNKÁK

HAMBURG, OTTO LINNE ÖTLETPÁLYÁZAT

Világunkat, így mindennapi életünket, társadalmunkat különféle virtuális és valós hálózatok határozzák meg. A hálózatok egyre inkább kuszákká és bonyolultabbá válnak. A hálózatok a városi élet nélkülözhetetlen feltételeivé váltak. Egy növekvő, fenntartható városnak arra kell törekednie, hogy hálózatai valóban jól szervezettek, megfelelően működőek, vagy szükség esetén rugalmasan a mindenkori igényekhez igazíthatóak legyenek. Ennek megfelelően a Bille folyó torkolatánál lévő szabadtérnek a "Park Network" fantázianevet adtuk.

Hogyan jönnek létre ezek a hálózatok? Spontán, önszerveződő módon? Esetleg hosszútávú fejlesztésekhez rendelten? Mivel a különféle hálózatok egymáshoz is kapcsolódnak, befolyásolják egymást, így egyre nehezebb ezek újrarendezése. A tájtervezés, mint interdiszciplináris tudomány vezető szerepet játszik az átszervezésben, mivel a tájak, vagy akár a városi tájak potenciálját nem szabad elrejteni vagy elnyomni. A jövőben az egyre összetettebb hálózatokat és struktúrákat “résztvevőhálózatok” tervezik: tájépítészek, várostervezők, építészek, közlekedéstervezők, mérnökök, művészek, szociológusok, lakosok, felhasználók.

A tájépítészeknek nem csak a tervezés, hanem a kommunikáció, a közvélemény- és egyéb tárgyú kutatás is feladata, így vezető szerepet játszanak az ügyfelek, a szakági tervezők és a felhasználók közötti kommunikációban. A jövőben a kommunikáció új formái a tervezés elválaszthatatlan részévé válnak.

2011

---

A hamburgi Bille-torkolat környezetrendezési koncepcióterve

Ötletpályázat

---

Kiíró: IGS Hamburg 2013 Gmbh

Területnagyság: 365 300 m2

HASONLÓ MUNKÁK

DÉLI VÁROSKAPU PÁLYÁZAT

Budapest Déli Városkapu fejlesztése kapcsán a szabadterek kialakításakor a legnagyobb hangsúlyt a vízzel való kapcsolat megteremtése és az ökológiai folyamatok helybiztosítása kapott.

A Csepel-sziget északi csücskén jelentős zöldfelületi- és sportberuházások történnek. A közúti híd mellé két gyalogos-kerékpáros híd épül, az ezeket összekötő fő sétány és kerékpárút pedig feltárja a sziget belsejét. A területen kialakított sportolási helyszínek lehetőséget teremtenek közösségi és egyéni használatnak, továbbá a versenysportok előírásainak is megfelelnek. A gazdag sportkínálat mellett a sziget rekreációs funkciókkal is gazdagodik. Játszópark és kutyapark mellett, egy jelentős vízfelületű tavat is létrehozunk. A sziget zöldfelületeinek rendezése során a természetes dinamika érvényesülése érdekében a parkok peremterületein pionír helyszíneknek adtunk helyet, a Duna-partokon természetes partrészleteket hoztunk létre, a tóparton illetve a tóban pedig szukcessziós felületeket is biztosítottunk.

A Diákváros területén változatos szabadterek jönnek létre: a városi terektől, a közparkokon és belső kerteken át egészen a természetközeli vízfelületekig. A Ráckevei-Soroksári Duna-ág mentén futó parti promenád közvetlen kapcsolatot teremt a víz és a parti sáv között. A part menti úszó kerteken kisebb gasztronómiai egységek telepedhetnek meg.

A központi épület környezetében urbánus közösségi terek jönnek létre, amelyek rendezvények lebonyolítására is alkalmasak A közösségi élet kiemelt helyszínei a gasztronómia felületek, a közösségi kertek, a piac és kisebb sportfelületek.

2018

---

Tervpályázat

---

Kiíró: KKBK Nonprofit Zrt.

Generáltervező: M-Teampannon Kft.

Társtervezők: DAW Studió

Területnagyság: ~135 ha

Hasonló munkák

DUNA-BUDA TERVPÁLYÁZAT

A tervezési terület – a főváros budai oldalán Duna menti térrészletek láncolata – történeti, kulturális, városképi és funkcionális szempontból meghatározó részét képezi Budapestnek.

A megújítás kapcsán hangsúlyoztuk a kiírás szerinti négy akcióterület (Újlak, Felhévíz, Bem tér és Fő utca, Lágymányos) egymással való kapcsolatát. A közösségi használatra szánt területeket növeltük, új funkciókkal bővítettük a területeket. A minőségi megújítást a kiemelt védettségi helyzetet szem előtt tartva, költséghatékony és fenntartható módon oldottuk meg. A megvalósíthatóság jól ütemezhetősége érdekében a kis léptékű, összefüggő beavatkozásokat hatékonyan soroltuk egymáshoz.

Tervezési koncepciónk a valós igényekre reagál, ugyanakkor maximálisan a megvalósíthatóság keretein belül marad. Kiemelt hangsúlyt kapott a világörökségi terület kritériumainak való megfelelés, költséghatékony beavatkozások létrehozása, a közművek által szabott kötöttségek figyelembe vétele. Nem csak kivitelezhető, hanem kifejezetten kedvezően ütemezhető. A budai alsó rakpart észak-déli közlekedési folyosó szerepe továbbra is biztosítva lesz, a budai felső rakparton a beavatkozások következtében olyan köztérhálózat jön létre, amely a lakosság és a turisták számára egyaránt vonzó alternatívát kínál a part menti tartózkodásra, valamint elősegíti a budai háttérterületek és a folyó–part kapcsolatát.

2017

---

Tervpályázat, I. díjban részesült

---

Kiíró: Budapest Város Önkormányzata

Közlekedésmérnök: Ercsényi Balázs (Főmterv)

Hídtervező: Horváth Adrián, Dr. Vígh Attila (Főmterv)

Bútortervező: Maurer-Klimes Ákos (Ivanka)

Látványterv: Kiss János (VR Works)

Területnagyság: 240 000 m2

Hasonló munkák

EUTIN KERTÉSZETI KIÁLLÍTÁS

Németország – Eutin 2016+

Eutin adottságai, a kertészeti tradíciója és a hosteini Svájc tóhálózatában való elhelyezkedése kiválóan alkalmas helyszínné teszik a várost a kertészeti kiállítás megrendezésére.

Az egykor befedett vízfolyások újbóli megnyitásával a kisvízfolyások újra láthatóvá válnak a városi szövetben. A város és a tó közötti gyalogos kapcsolatok fejlesztésével a vízparti sáv turisztikai és városhasználati szempontból egyaránt felértékelődik. A városi szövet így csatlakozik a vízparthoz.

A történelmi városi tereket, a tópartot és a különféle zöldterületeket átalakításra kerülnek. Erősödik a város életminősége és turisztikai vonzereje. A vasútállomás, a történelmi belváros és annak piaca, a kastély és a tó, valamint a kertészeti kiállítás területei átlátható új gyalogos útvonalak mentén kapcsolódnak egymáshoz.

A turisztikai infrastruktúra - amely mind a kertkultúra iránt érdeklődőkre, mind a mozgásorientált látogatókra fókuszál - a városi öböl területére koncentrálódik. A történelmi kastélyparkhoz, a szabadtéri színpadhoz és a javasolt kerti akadémiához kapcsolódó kulturális attrakciók a kastély melletti Bauhof területén kerülnek elhelyezésre. A Stadtgraben vízfolyás részleges megnyitása vagy láthatóvá tétele lehetővé teszi a Kis és a Nagy Eutini-tó közötti kapcsolatot.

2016

---

Tervpályázat, megvétel – második kiválasztási körbe jutott pályamű

---

Kiíró: Stadt Eutin

Tájépítész társtervező: Andreas Bunk (Bunk Landschaftsarchitekten Ingenieure Gutachter, Hamburg)

Látványterv: Kiss János (VR Works)

Területnagyság: 546 200 m2

HASONLÓ MUNKÁK

ESZTERGOM, KIS-DUNA SÉTÁNY

Tervezési programunk alapelve, hogy Esztergom méltánytalanul kiaknázatlan, festői karakterű sétányát újra a város kiemelt turisztikai célpontjává, vonzásterévé, a lakosok, kikapcsolódni vágyók számára kedvelt találkahellyé alakítsuk, felhasználva ehhez mind a mai korízlés eszköztárát, mind az évszázadokból ránk maradt történelmi örökséget. Alapvető cél a Kis-Dunával való kapcsolat megteremése, újraértelmezése, a vízközeli pozíció potenciáljának kihasználása. Tervünk felépítése a terület jellegét és a folyamatos használat biztosítását szem előtt tartva lehetőséget nyújt az egyes projektelemek moduláris, elemenkénti vagy szakaszos megvalósítására is. A teljes terület átfogó átalakításának lehetőségét teremti meg az elsőrendű árvízvédelmi vonal megépítése a Prímás-szigeten. Miután a sziget nem lesz továbbá hullámtér, a Kis-Dunához megteremthető a gyalogos városi kapcsolat bővítése. Koncepciónk központi eleme a sétány tengelye, melyhez az építészeti és funkcionális egység megteremtése érdekében hozzáfűzzük a sétányra bekötő utcákat és átvezető hidakat, valamint a sétányhoz kapcsolódó tereket, teresedéseket is.

2017

---

Közterület-alakítási terv

---

Megbízó: Esztergom Város Önkormányzata

Generáltervező: Partner Mérnöki Iroda Kft.

Területnagyság: 48 040 m2

HASONLÓ MUNKÁK

BEKECS TURISZTIKAI FEJLESZTÉS

A tervezés célja a fürdőkertben a Hegyalján egyedülállónak nevezhető táji érték hangsúlyozása, a hegy lábánál eredő, hegység és síkság találkozásánál felszínre törő hideg vizű forrás bemutatása, történeti jelentőségének hangsúlyozása volt. A forrást történeti anyagok gyógyvízként aposztrofálták, így helytörténeti jelentősége kiemelkedő. A park komplex rendezésére került sor, ezáltal a turisztikai útvonal kiinduló és célállomása is lett egyben.

A Napos-dűlő földsáncán pihenőhely és kilátóhely került kialakításra. A Nagy-hegyi tanösvény a terület természeti, tájtörténeti, kultúrtörténeti látványosságait mutatja be. A tanösvény 6 megállóból áll, ahol pihenőhely is kialakításra került.

2015

---

Környezetrendezési kiviteli terv

---

Megbízó: Bekecs Község Önkormányzata

Területnagyság: 5 400 m2

HASONLÓ MUNKÁK

PÜSPÖKSZILÁGYTELEPÜLÉSKÖZPONT

A tervezési folyamat során olyan többfunkciós közterületek kialakítása volt a célunk, melyek képesek kialakítani Püspökszilágy társadalmi, kulturális központját, kiszolgálják a felmerülő igényeket, ugyanakkor nem csak funkcionálisan, de esztétikailag is megállják a helyüket. A terület rendezésével elérhető, hogy a meglévő és felújításra váró épületek méltó környezetet kapjanak, a település lakóinak és az idelátogatóknak pedig olyan életteret teremtsünk, mely a mindennapi élet lebonyolítása mellett a közösségi életnek is helyszíne lehet, erősítve ezzel a község identitását, az érzelmi kötődés kialakulását. A tervezés során szempont volt az is, hogy olyan tereket hozzunk létre, melyek alkalmasak a településen tartandó erdei iskolai programok lebonyolítására. Igyekeztünk olyan elemekkel gazdagítani a településközpontot, melyek segítik a természet és környezetünk megismerését.

A tervezési területet öt funkcionális egységre osztottuk, melyeket az itt folyó patak fűz fel egymás után. Az egyes szakaszoknál, illetve a fontosabb látnivalóknál információs táblák kerültek kihelyezésre, amelyek tanösvényszerűen kísérik végig a patak menti zöldfelületeket.

2011

---

Környezetrendezési kiviteli terv

---

Megbízó: Püspökszilágy Község Önkormányzata

Területnagyság: 8 600 m2

Bekerülési költség: 16,8 millió Ft

HASONLÓ MUNKÁK

RAK-PARK TERVPÁLYÁZATBELVÁROSI DUNA-PART

A rakpartok – mint a folyó és város első találkozási pontjai – világszerte első sorban a hajókikötés, szállítmányozás és kereskedelem helyszíneiként jöttek létre. Nyüzsgés, rakodás, szemét, kiabálás, megfeszített munka jellemezte ezeket a helyeket. Egy évszázad elteltével a rakpartokkal szemben állított elvárások, igények pont az ellenkezőjét róják fel: csend, a víz közelsége, rend, pihenés és kikapcsolódás.

Koncepciónk kialakítása során nagy hangsúlyt fektettünk a Duna-parti panoráma megőrzésére, hangsúlyozására, melyet a transzparens, puritán építmények telepítése is alátámaszt. Kiemelt prioritással bírt a gyalogos és kerékpáros közlekedés megteremtése, amit egy rugalmasan alakítható forgalmi rendszer ölel körül. Törekedtünk a történelmi kialakításon alapuló tér- és parti zóna kidolgozása, s így a víz megközelíthetőségének javítása érdekében variálható, egyszerű műszaki kialakítású úszóműrendszereket terveztünk. Az egységes arculat és a rendezett közterületek megteremtése céljából új burkolati rendszert, attribútumszerű utcabútorokat alkalmaztunk, melyeket rendezett zöldfelületek foglalnak egységbe.

A bíráló bizottság értékelése: „A pályamű megőrzi a meglévő történeti települési táj értékeit, a tervezett építést azoknak alárendeli. A terv amellett hogy a vízparti sávot szakaszolja, a történetileg kialakult és védett városképét élteti tovább. Mértéktartó, mégis jelentős minőségi változásokat eredményezhet Budapest központjában. A pályamű a különböző szakági részek összehangolt munkáját mutatja – kiemelkedően jó a városépítészeti megközelítés és az úszóművek műszaki tartalma –, feldolgozása szakmailag igényes, formailag és tartalmilag egyaránt kiemelkedő színvonalú.” 

2015

---

Tervpályázat, I. díjban részesült

---

Kiíró: Budapest Város Önkormányzata

Generáltervező: Korzó Tervezési Stúdió

Építész: Noll Márton (M-Tampannon), Nyéki Anikó (Dóm Építészműterem)

Közlekedésmérnök: Ercsényi Balázs (Főmterv)

Úszómű: Pompor Gyula (Pannon Építőműhely Kft.)

Látványterv: Éltető Zsófia (True Vision Kft.)

Területnagyság: 133 450 m2

HASONLÓ MUNKÁK