Pfaffenhofen KERTÉSZETI KIÁLLÍTÁS

A tervpályázat célja a 2019-ben megrendezésre kerülő, Ilm folyó menti kertészeti kiállítás időszakos és végleges létesítményeinek megtervezése.

 Az Ilm folyót kísérő vízparti vegetáció és partvonal a természetes folyami dinamikák nyomán alakult ki. A folyó környezetét a városi-, közlekedési- és egyéb használati struktúrák is alakították.

Az egyes szakaszok tervezési intenzitása eltérő. Északról dél felé haladva a tervezés egyre intenzívebbé válik, amikor is az Ilm folyó fejlesztési területei összefonódnak a természetes park- és kertkompozíciókkal, amelyek egyedi jelleget kölcsönöznek Pfaffenhofen városának.

A sport- és szabadidőpark területén rehabilitált vízparti táj alakul ki. A városi malom ifjúsági szállássá és egyben természetvédelmi iskolává változik, amely a gyermekek, a fiatalok és minden érdeklődő számára átfogó ismereteket nyújthat a folyómenti ökológiai rendszerekről. A Volksfestplatz továbbra is fesztiválhelyszínként használható. A Bürgerpark városi parkká válik, számos értékes szabadtéri funkcióval (gasztronómia, találkozóhely, játszótér, gyep és virágos rét). A Bürgerparkban új lakónegyed épül, melyet az energia- és erőforrás takarékos életmód koncepciója hívott életre. Az “Ilm-szigeten" a belváros belsejében vízközeli terület alakul ki, mely a belváros irányába nyílik, egyfajta városi, kulturális agoraként. A „Békaherceg” játszótér megmarad a tó közelében. Az óvodai területen a meglévő öreg fák erdei biotópot képviselnek, "manótanya" hangulatát keltő játszófelülettel. Az "Arlmühle"-nél a kis "malmászok" megtapasztalhatják, megismerkedhetnek a víz energiájával, erejével, dinamikájával.

Magának a kertészeti kiállításnak a vezérmotívuma tehát a táj és a város adottságainak, igényeinek és változásának kifejezése. A völgy fő szervező ereje az Ilm, mely minden kapcsolódó elemet egységbe foglal. Itt a természet, a kertek, a fenntarthatóság, a hagyomány és a város fogalma eggyé válik, és mindegyike a vízhez kötődik. A kertészeti kiállítás alatt buszjárat üzemeltethető a kistérségek között. Az Ilm mindkét partján található kertbemutató és annak szekciói gyalogosan is elérhetőek.

2012

---

Tervpályázat

---

Kiíró: Natur in Pfaffenhofen a.d. Ilm 2017 GmBH

Tájépítész társtervező: Michael Heintze landschaftDrei ingenieure + landschaftsarchitekten, Konstanz

Építész: Marc-Olivier Mathez Architekt ETH, Hambrug

Területnagyság: 71 000 m2

HASONLÓ MUNKÁK

ÜBERLINGEN KERTÉSZETI KIÁLLÍTÁS

A kertészeti kiállítási területek alapvető felépítését a nagyvonalú, egységes part menti sáv határozza meg, amely a város különféle elemeit és szabadtereit köti össze, emellett kapcsolatot teremt a város és a Boden-tó között. A helyszínen változatos játék-, mozgási-, rekreációs-, kommunikációs- és gasztronómiai attrakciók válnak elérhetővé. A partszakasz a kerékpáros- és túrahálózat szerves része, számos turisztikai látványossággal rendelkezik. A tervezési terület a nyugati parkosított tóparttól a keleti városi térig terjed.

A part menti sétány nyugaton, a Sylvester-kápolna környezetében kezdődik. Laza facsoportok között kilátás nyílik a tóra emelt stégre, megteremtve a két helyszín közötti vizuális kapcsolatot. A terület történelmi és szakrális jelentősége miatt maga a lokális beavatkozás és a berendezés is nagyon visszafogott. A facsoportok alatt húzódó pázsitfelületek a helyi lakosokat és a látogatókat csendes pihenésre csábítják.

A kemping felszámolásra kerül a Sylvester-kápolna környezetéből, hogy a tó mentén egy széles, közösségi használatú térsáv alakulhasson ki.

Az Überlingen Therme vasúti állomás és a csónakkikötő között új útvonal állítja helyre a vasút és a Boden-tó közötti közlekedési kapcsolatot; itt található a kertkiállítás egyik fő bejárata. A burkolt felület közvetlenül az állomás épületétől a Bodeni-tó kikötőjéig vezet. Teljes hosszában teherbíró, így szükség esetén jármű forgalom számára is rendelkezésre bocsátható.

A parti sétány vonalán kortárs kialakítású zöldterek és terek biztosítják a kapcsolatot a város és a tó között, megőrizve a meglévő struktúrákat és útvonalakat. A zöldterületek mérete, alakja nem módosul.

A belvárosi szabadterek intenzívebb használtra készülnek, a növényalkalmazás is városi hangulatnak megfelelő: nyírt fákból készült „tető” védi a gyalogosokat a naptól, a széltől és az időjárástól, anélkül, hogy eltakarná a tóra nyíló kilátást. A városból a tóhoz középkori környezeten át vezet az út. Míg az utcák és terek történelmi burkolatait gránit kockakő alkotja, addig a parti sétánya a modernitást helyezi előtérbe letisztult, sima felületű gránit lapburkolatok formájában. Ez a kortárs megjelenés a sétányt teljes hosszában egységbe foglalja. A sima felületű gránitlapok kedvezőbbek a járókelők és kerékpárosok, különösen a mozgásukban korlátozottak számára.

A Mantelhafen (egykori kikötői öböl) meglévő támfalai megőrzésre kerülnek. A félsziget nyugati bejáratához tervezett úszó pontonok hozzáférést biztosítanak a Boden-tó ingadozó vízszintjéhez.

A kikötő központi része széles lépcsősorként került kialakításra, amely megkönnyíti a vízhez való lejutást. A látogatók a víz mellett a nyírt fák lombja alatt ülhetnek és élhetik át a kikötő nyüzsgését. A hajótulajdonosok ezen a részen könnyen juthatnak fel hajóikra. A kikötő szerkezeti kialakításából fakadóan követni tudja a Boden-tó vízszintjének szezonális ingadozásait.

2012

---

Tervpályázat

---

Kiíró: Stadt Überlingen

Tájépítész társtervező: Andreas Bunk (Bunk Landschaftsarchitekten Ingenieure Gutachter, Hamburg)

Építész: Dajka Péter, Berecz Dániel (Puhl Architects)

Közlekedésmérnök: Ercsényi Balázs (Főmterv)

Területnagyság: 142 500 m2

HASONLÓ MUNKÁK

VÁROSLIGET, MÚZEUMI NEGYED

Heinrich Nebbien német tájépítész pesti népkertjét, a Városligetet méltatói olyan jeles parkokhoz hasonlították, mint a londoni Regent’s Park, a müncheni Englischer Garten, a berlini Tiergarten és a New York-i Central Park. Túlzottan hízelgő ez, ha a Liget mai arcára gondolunk. Nebbien szándéka szerint a park a pihenés, a találkozás, a tanítás, a nevelés, a parádé, a versenyek, a táncos alkalmak és mindenféle szórakozás helyszíne. Ma sem várnánk el többet a Ligettől.

A Múzeumi Negyed elhelyezése során nem hagyhattuk figyelmen kívül az idén 200 éves Városliget történelmi múltját és jelentőségét. Sőt, legfőbb támpontunk az 1813-ban fogant bejárati motívum, – amely az egykori terv markánsan fennmaradt eleme – a Rondó volt. A koncentrikus körökből álló Rondó a park egyetlen geometrikus formája, amely átmenetet képez a szabályos városi szövet és a tájképi park lendületes vonalai között.

A Liget tervezésének alapfelvetései, hogy a parknak lehetőségeket, pluralitást és heterogenitást kell biztosítania, mivel karakterénél fogva egy szabadtér állandó változásban és fejlődésben van. Számtalan folyamat alakítja a parkot; gyerekek, fiatalok, szülők, felnőttek és idősek szokásai és igényei. A park mindenki számára hozzáférhető 0-99 éves korig, egyénileg, családosan és csoportosan; sokrétűen használható interkultúrális, generációkat átfogó tér. A Liget meglep, inspirál, kíváncsivá tesz, képez; ugyanakkor megváltoztatható és idomulni képes. 

2013

---

Ötletpályázat, kiemelt megvételben részesült

---

Kiíró: Szépművészeti Múzeum

Építész: Noll Márton (M-Teampannon)

Közlekedésmérnök: Ercsényi Balázs (Főmterv)

Látványterv: Kiss János (VR Works)

Területnagyság: 982 050 m2

HASONLÓ MUNKÁK

HAMBURG, OTTO LINNE ÖTLETPÁLYÁZAT

Világunkat, így mindennapi életünket, társadalmunkat különféle virtuális és valós hálózatok határozzák meg. A hálózatok egyre inkább kuszákká és bonyolultabbá válnak. A hálózatok a városi élet nélkülözhetetlen feltételeivé váltak. Egy növekvő, fenntartható városnak arra kell törekednie, hogy hálózatai valóban jól szervezettek, megfelelően működőek, vagy szükség esetén rugalmasan a mindenkori igényekhez igazíthatóak legyenek. Ennek megfelelően a Bille folyó torkolatánál lévő szabadtérnek a "Park Network" fantázianevet adtuk.

Hogyan jönnek létre ezek a hálózatok? Spontán, önszerveződő módon? Esetleg hosszútávú fejlesztésekhez rendelten? Mivel a különféle hálózatok egymáshoz is kapcsolódnak, befolyásolják egymást, így egyre nehezebb ezek újrarendezése. A tájtervezés, mint interdiszciplináris tudomány vezető szerepet játszik az átszervezésben, mivel a tájak, vagy akár a városi tájak potenciálját nem szabad elrejteni vagy elnyomni. A jövőben az egyre összetettebb hálózatokat és struktúrákat “résztvevőhálózatok” tervezik: tájépítészek, várostervezők, építészek, közlekedéstervezők, mérnökök, művészek, szociológusok, lakosok, felhasználók.

A tájépítészeknek nem csak a tervezés, hanem a kommunikáció, a közvélemény- és egyéb tárgyú kutatás is feladata, így vezető szerepet játszanak az ügyfelek, a szakági tervezők és a felhasználók közötti kommunikációban. A jövőben a kommunikáció új formái a tervezés elválaszthatatlan részévé válnak.

2011

---

A hamburgi Bille-torkolat környezetrendezési koncepcióterve

Ötletpályázat

---

Kiíró: IGS Hamburg 2013 Gmbh

Területnagyság: 365 300 m2

HASONLÓ MUNKÁK

BUDAPEST, DÉL-BUDAI CENTRUMKÓRHÁZ

A Dél-budai Centrumkórház számára kijelölt terület jelenleg beépítetlen, illetve családi házas övezettel határos.

A tervezett infrastrukturális fejlesztések, különösen a két közlekedési csomópont és a 2x2 sávos összekötő út megépítése, illetve távlatban az Egér úttal és a tervezett Galvani híddal történő összekötése nagyléptékű városszerkezeti beavatkozást jelent, amely gyökeresen meg fogja változtatni a DBC leendő környezetét.

A kórház környezetének kialakítása során alapvető fontosságú az autópálya és a Balatoni út zavaró hatásainak ellensúlyozása. Az ennek érdekében a terület határain tervezett terepalakítás és erdőtelepítés jelentősen csökkenti a forgalom által keltett zaj- illetve porterhelést.

Az épületegyüttes Dobogó utcai főbejárata előtt reprezentatív tér kap helyet vízjátékkal, illetve a jelentős gyalogos tömeget és a várakozókat kiszolgálni képes méretű burkolt felületekkel. A homlokzati síkot vizuálisan az intenzív virágzású díszcseresznye fasor emeli ki. A feltáró út és az épület között jön létre a kórház kertje, amely egy sétálásra, pihenésre csábító teraszos kertrészlet.

A teljes tetőfelület extenzív, illetve intenzív tetőkertként kerül kialakításra. Itt kap helyet a kórházban működő óvoda és bölcsőde játszóudvara, illetve ezektől szintben elemelve egy aktív rekreációs kertrész.

A kerti kialakítás alapvető elvárása, hogy a gyalogos utak többsége akadálymentesen használható legyen. A bejárati térség intenzív kialakítású, az oldalsó és hátsó zöldfelületek pedig ökológiai megjelenésűek lesznek.

2018

---

Tervpályázat, I. helyezés

---

Kiíró: Állami Egészségügyi Ellátó Központ

Generáltervező: M-Teampannon Kft.

Területnagyság: 156 000 m2

Hasonló munkák

RÁKOSPALOTA, VÁROSKÖZPONT

A főtér szabadon futó, mégis irányított rendszere fokozatosan nyugszik le és kerül közvetlen közelébe a nagy templomnak. A templomon túl vezet a sportsétány, amely összeköti a Régi Fóti út menti templomokat a főtérrel. A promenád oldalán sportolók szobrai kísérik a sétálót, emlékeztetik azok kitartására, küzdelmére, eredményeire.

Az átmenő sétány tengelyesen egy kapuzatba vezet, mely körül épületek állnak, rendre fegyelmezetten.  Az uszoda és a sportcsarnok épületei egy kültéri pályákkal teli piazzát szegélyeznek. A negyedik oldalról hosszan pillérsor kíséri a teret, itt van a labdarúgó stadion. A lelátó repetitív rendszere magában foglalja a mosdókat és a szórakozáshoz elengedhetetlen büfék sorát. A vip szektor tetszőlegesen bővíthető, a közös lounge tere a sport piazzáról közvetlenül nyílik. A pillérvázas rendszer a lelátóig megépül, ha kell a fedés innen tovább építve kialakítható akár egy későbbi ütemben is. A sportolói öltözők és kiszolgáló területek a stadion fejépületében foglalnak helyet. Szintén itt komplex módon egy több szinten elterülő wellness-fitness központ alakul ki.

A sportcsarnok a benne zajló játék zavartalansága miatt a földszinten tömör homlokzattal rendelkezik, míg a galéria karzatként is szolgáló felső folyosó végig üvegezett. A tanuszoda mindkét oldal irányába üvegfallal kommunikál, átlátást engedve a belső sport piazza és a park között. Az iskola földszinti folyosójának legközelebb pontját egy fedett zárt folyosó köti össze a sportvárossal. Az átlós irányú átközlekedést a földszinten nem szabad akadályozni, ezért az összekötő folyosó már az iskolánál felemelkedik, lábakra áll. A Czabán Samu park szorosan kapcsolódik a sportváros funkcióihoz. Futópálya, extrémsportpálya, mászófal, trambulin, pool szolgálja a modern sportok szerelmeseit.

A sportvárost felfűző sétánytengely végpontja a templomsor, melynek sarkán épül az új lakossági együttműködési ház és játszóház. A különböző közösségi fórumok előkészítését itt végzik, és szimbolikus helyszíne a lakossági kapcsolattartásnak.

2012

---

Ötletpályázat

---

Kiíró: Budapest XV. Kerület Önkormányzata

Építész: Csízy László, Borbély András

Közlekedésmérnök: Ercsényi Balázs (Főmterv)

Látvány: Kiss János (VR Works)

Területnagyság: 280 200 m2 

HASONLÓ MUNKÁK

BUDAPEST, MILLENÁRIS SZÉLLKAPU

A Millenáris Park bővítése kapcsán alapvető szempont volt, hogy olyan funkciók számára biztosítsunk helyet, amelyek eddig nem jelentek meg a parkban és a térségben, továbbá ezek a funkciók a helyben élő közösséget szolgálják. A meglévő csarnoképületeket az MP eddigi kialakításához illeszkedően megtartjuk és olyan használatot kerestünk, amelyek a hatalmas terek adottságait kihasználják, azokhoz optimálisan illeszkednek.

Az M-épület terjedelmes földszintjén uszoda és wellness funkciók elhelyezését javasoltuk, amely ilyen típusú egységben forgalmas csomóponthoz ilyen közelségben Budapesten egyelőre nem található. Az emeletre Budán még nem jellemző közösségi irodát hoztunk létre, amely inkubátorként szolgál a kreatívok számára.

A park bővítése szervesen illeszkedik a már meglévő egység stílusához, kialakításához. Az M-épület előtt egy tó került kialakításra, amely az üveghomlokzat előtt lebilincselő reflexiókat generál. Az M-épület és a Margit körút között gyepes felületek alakulnak ki, amelyek az épület felé emelkednek, ezáltal csillapítják a körút forgalmi zaját. A Millenáris Park főtengelyének kezdőpontjára egy zászlóteret helyeztünk, amely a szél által lobogtatott zászlók dinamikus látványával mindig magára vonja a figyelmet, ezáltal a park méltó eredője, kapuja.

2014

---

Ötletpályázat

---

Kiíró: Millenáris Széllkapu Nonprofit Kft.

Építész: Noll Márton (M-Teampannon)

Területnagyság: 30 000 m2

HASONLÓ MUNKÁK

ULRICH WOLF-DÍJ, ÚJ HAMBURGI TERASZOK

A 2013-as Hamburgban rendezett IBA (Nemzetközi Építészeti Kiállítás) keretein belül épülő új lakónegyedben privát és közösségi terek tervezése.

Pályamunkánkban a pályázat témájául szolgáló három sorházi kert és a lakónegyed közösségi tere különböző identitást kaptak. Az alapötlet az volt, hogy az egyes témák geometriailag is jól megformázhatóak legyenek és a térben látványosan elkülönüljenek. Így a 3+1 téma a függés, fonódás, és egymásmellettiség, valamint a közösségi tér esetében az összekapcsolódás lett. A fenti témák amellett, hogy az egyes kertek kialakítását határozzák meg, a társadalmi kötődésekre is utalnak. Mindegyik kertben megtalálhatók az alábbi funkciók: egy privát kertrész (fából készült terasz tároló-, és elválasztó polcrendszerrel - akár egy külső szoba), egy közösségi rész (ülő-, és fekvőhelyekkel), egy játszóhely, egy zöldségeskert (komposztálóval és esővízgyűjtő tartállyal), valamint egy fából készült, zöldtetős tároló.

A lakónegyed terének témája egy kirakóelemekből álló installáció, amely egyben a különböző nemzetek/nemzetiségek összekapcsolódást szimbolizálja. Az egyes puzzle elemek különböző magasságba emelkednek ki a burkolat szintjéből, így egy változatos felszín jön létre, amely ülőhelyként, asztalként és játszóhelyként is működik. Egyes elemek mozgathatók, egyesek pedig világítanak, így a tér sokoldalúan használható, rugalmas közösségi térré válik.

A bírálat az első helyezést a következőkkel indokolja: A tervezési alapötlet különösen jól elégíti ki a magán, a közösségi és nyilvános területhasználati igényeket. A jól kidolgozott, innovatív ötletek kiemelik a munkát az összes pályamunka közül.

2011

---

Ötletpályázat, I. díjban részesült

---

Kiíró: DGGL (Német Tájépítész Szövetség)

Területnagyság: 1 610 m

HASONLÓ MUNKÁK